Itt olvashat arról, hogy:
- Mit az a szuvas fa, vagy szuvas gerenda?
- Mit kell tudni a fakárosító rovarokról
- Honnan ismerhetők fel a leggyakoribb fakárosító rovarok?
- Milyen kárt okoznak a fakárosító rovarok?
- Mit kell tudni a fakárosító gombákról?
- Hogyan védekezzünk az épületfát érő rovarkár vagy gombakár ellen?
Mit értünk szuvas fa, szuvas gerenda alatt?
Gyakran előfordul, hogy az épületekbe beépített faanyagokat (tetőszerkezetek, nyílászárók, padlózatok) valamilyen károsodás éri. A – gombakárosodás mellett – a leggyakoribb, hogy valamilyen rovar támadja meg a faanyagot, melyből a tulajdonosok/lakók annyit észlelnek, hogy
- lyukak jelennek meg a faanyagon vagy
- fűrészpor szerű anyagot találnak a faanyag alatt, vagy
- csöndesebb időszakban (pl. éjszaka) hallják a rovarok rágását.
Mindhárom jel arra utalhat, hogy az épületünkben lévő faanyagban valamilyen farontó rovar munkálkodik. A köznyelv úgy mondja, hogy szú eszi a fát vagy szuvas a faanyag. Szúfélék azonban csak élő- vagy frissen kivágott fában találhatók, már elhalt, beépített faanyagban soha.
Beépített faanyagainkat, bútorainkat sok fakárosító/farontó rovar pusztítja, de ezek között soha nincs szú. Szúkra még leginkább a kopogóbogarak hasonlítanak, ezért is hívják őket álszúknak.
Tekintettel azonban arra, hogy a köznyelvben a farontó rovarokat helytelenül szúféléknek vélik és így is nevezik, olykor-olykor kénytelenek vagyunk – az internetes kereső alkalmazások miatt – a szú elnevezést is használni.
- Mit kell tudni a farontó rovarokról?
A fakárosító rovaroknak (köznyelvben: szú féléknek) általában 4 életciklusuk van: pete, lárva (vagy álca), báb és kifejlett bogár (nemző, vagy imágó). Ebből a lárva fázisban okozzák a legnagyobb kárt a faanyagban.
A kifejlett bogár a fa repedéseibe, vagy a rajta maradt kéregdarabok alá rakja le a petéit. A petékből kikelt lárvák a faanyagot fogyasztják folyamatosan haladva (járatokat fúrva) a faanyagban. A kifejlett lárvák – fejlődési időtől függően – a faanyagban bebábozódnak, majd a bábból kibújik a kifejlett bogár. A bogár vagy nemző már nem eszik a faanyagból, csak kirágja magát (ilyenkor láthatók az ún. kirepülő nyílások). Párosodás után új peterakó helyet keresve lerakja a petéit, majd általában rövid idő után elpusztul.
A faanyagokról – a rovarok tevékenységének megértése érdekében – tudni érdemes, hogy szerkezetüket tekintve 3 részre különíthetők:
- Háncs, kéreg: a faanyag külső részét képező védőréteg, az épületfák (jó esetben) a háncstól megtisztítva kerülnek beépítésre.
- Szíjács: a kéreg alatti, kevésbé sűrű (vagy kemény), táplálékszállítást biztosító, tápanyagban gazdag rész, ezért kedvelt táplálkozó és lakóterülete a fakárosító rovaroknak.
- Geszt: a faanyag belső részében lévő, sűrűbb, támasztó szerepet nyújtó, a rovarok számára kevésbé vonzó rész. (Régi épületekben főként a faanyag geszt részét építették be, ezért ezeket a szíjács nélküli faanyagokat a rovarok kevésbé támadták meg).
- Melyek a leggyakoribb fakárosító rovarok?
(Tekintettel arra, hogy a lakosság a kifejlett rovarral szinte egyáltalán nem találkozik, inkább a rovarok és lárváik kártételével szembesül, a rovarok külsejének leírására kevesebb figyelmet szánunk, inkább az előfordulásuk, kártételük révén mutatjuk be őket).
- Házicincér (Hylotrupes bajulus): a hazai épületfák leggyakoribb kártevője, különösen kedveli a f
enyőfélék faanyagát. Lárvája a faanyag felszíne alatti 
(szíjács) réteget fogyasztja, kiterjedt járatrendszeréhez kisebb szellőző nyílásokat rág. Kirepülő nyílása ovális alakú.
- Kék korongcincér (Callidium violaceum): főként a fenyőfélékben található, különösen a vékony faanyagok (pl. tetőlécek) összefurkálásával tud kárt okozni. Gyorsan
szaporodik, kirepülő nyílásai hosszúkásak.
- Közönséges kopogóbogár vagy Halálórája (Anobium punctatum): fenyőfélék és lombos fák
gyakori károsítója, a geszt és a szíjács részt egyaránt károsítja, a faanyagot teljes keresztmetszetében rongálja. A fa felületén sok apró, sötét kirepülőnyílás látható, főként zárófödém gerendákban és bútorokban találkozhatunk velük.
- Szíjácsbogár (Lycius linearis): Főként lombos fák faanyagának a károsítója, a parketták leggyakoribb támadója. Veszélye különösen abból adódik, hogy a felületet nem bántja, az alatta lévő részt viszont porrá őröli. Jelenlétéről csak néhány, 1-2 mm nagyságú, kör alakú kirepülő nyílás árulkodik.
A fentieken kívül még számos más fakárosító rovar is okozhat károkat, illetve léteznek olyan rovarok is, amelyek nem a faanyaggal táplálkoznak, csak abban fészkelnek (pl. Kék fadongó) vagy lakóhelyként használják a faanyagot (pl. Faodvasító lóhangya), ezek ellen a faanyagvédőszerek nem igazán hatnak, mivel nem fogyasztják a hatóanyaggal átitatott faanyagot.
- Milyen kárt okoznak a farontó rovarok?
A farontó rovarok fő kártétele, hogy a kifejlett rovarok a kirepülő nyílások által rontják a faanyag esztétikai értékét, de ennél is nagyobb gond, hogy a lárvák a faanyagon belüli táplálkozással csökkentik a faanyag szilárdságát, végső esetben a faanyag elveszíti tartó szerepét!
Miért veszélyes ez?
Mert a faanyagon észlelt lyukak vagy a faanyag alatt található furatliszt csak a probléma felszínét mutatja, a valós probléma rejtve marad a szemlélők számára. Mint az előző bekezdésben leírtak is mutatják, a faanyagon lévő lyukak csak kirepülő vagy szellőző nyílások, amelyből az ott lakók lehet, hogy csak pár lyukat látnak, de nem látják azt a járatrendszert, amelyet a lárvák „ettek ki” a faanyagból.
Mindez azt eredményezi, hogy az emberek úgy gondolják: „pár lyuk van a faanyagon (gerendán, padlón, ajtón), nem kell aggódnom, ráérek még foglalkozni a problémával”, holott a felszín alatt már komoly járatrendszer lehet, a szilárd faanyag helyén lassan egy szivacsszerű anyag marad, ami már nem tudja a tartó szerepét betölteni.
Ezt látjuk (pár kirepülő nyílást):
Ez van mögötte (a járatok még látszanak a faanyag megtisztítása után is):
Fotó: Németh József (Rovrág Kft).
- Mit kell tudni a fakárosító gombákról?
A fakárosító gombák a faanyagon megtelepedve kivonják a faanyagból a számukra szükséges anyagot (pl. cellulózt), ezáltal csökkentik a faanyag szilárdságát. Egyes gombafajok csak elszínezik a faanyagot, mások viszont az épületfából kivont anyagok miatt a faanyag teljes tönkremenetelét is okozhatják.
Számos fakárosító gombafaj létezik, ezek felsorolására terjedelmi okok miatt nem vállalkozunk, ami közös bennük, hogy megtelepedésükhöz és szaporodásukhoz megfelelő fafajra és nedvességre van szükségük, ezért általában a nedvesség megvonásával – pl. megfelelő tárolással vagy a beázás megszüntetésével – megszüntethető a probléma, vagy megelőző kezeléssel megakadályozható a gombaspórák megtelepedése és növekedése.
(A 2-5. fejezetben leírtak Dr. Király Béla faanyagvédelmi szakértő írása alapján készültek).
- Hogyan védekezzünk az épületfát érő rovarkár vagy gombakár ellen?
Megelőzés:
Minden károkozó elleni védekezés esetén igaz az a szabály, hogy a legjobb védelem a megelőzés.
Bár Magyarországon jogszabály írja elő, hogy faanyagot csak gomba és rovarkár ellen kezelt állapotban lehet beépíteni és a hivatalos faanyag árusító helyek általában ennek az előírásnak eleget is tesznek (ezért kapunk zöld, barna és különböző színű folyadékba merített faanyagot az épületfa árusító helyeken), azt nem tudni, hogy ezek a védőszerek (és a benne lévő hatóanyagok) milyen mélyen szívódnak be a faanyagba, eljutnak-e a faanyagban lévő károkozókig.
Problémát okozhat az is, hogy a még megfelelően előkezelt faanyagot is a beépítés során gyalulják, csiszolják, vágják, és nem mindig történik meg ezeknek – az immár védtelenné vált felületeknek – az újbóli megelőző kezelése. Ennek hiányában ugyanis a faanyag ugyanúgy védtelenné válik a rovar és gombatámadások ellen, mintha nem is kezelték volna le őket.
Fontos tudni továbbá, hogy a faanyagok fentiekben leírt kötelező előkezelése csak 1997- től előírás, az ezt megelőzően beépítésre kerülő faanyagok védtelenek a károsítók ellen. Bár az igazán régi épületek (pl. műemlékek) építésénél főként a faanyag szíjács nélküli (geszt) részét használták, amelyek a rovarok számára kevésbé vonzók, ezek a faanyagok is védtelenek egy esetleges rovartámadással szemben (ezért is fontos előírás, hogy a műemlékek felújításánál kötelező a faanyagvédelmi szakértői vélemény, mert legalább ilyenkor van lehetőség az esetleges károsodás felderítésére).
Tipp! Mindezeket figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy épületük faanyagának védelme érdekében szánjon időt az épületeiben lévő faanyagok időszakos (pl. évenkénti) átvizsgálására.
Ha az ellenőrzés során nem is lát károsodást, a probléma megelőzéseként érdemes a mélyen beszívódó XILIX GÉL FONGI+ termékkel már az építkezéskor vagy később is egy megelőző kezelést végezni, ehhez kérheti a „Szakemberek” menüpontban található kivitelezők segítségét, akik szakszerűen elvégzik ezt a kezelést.
A XILIX gél – más termékekkel ellentétben – akár 3 cm mélyen is beszívódik a faanyagba, így el tudja pusztítani a még láthatatlanul megbújó rovarlárvákat, illetve a hatóanyaggal átitatott felületen nem tudnak később a gombaspórák elszaporodni és a kártevők átjutni, így hosszútávú védelmet nyújt a faanyagnak.
Mindez sokkal olcsóbb (kevesebb anyagot igényel) és kevesebb gonddal járó megoldást jelent Önnek, mint egy később felmerülő problémát kezelni vagy a faanyagot kicserélni.
Megszüntetés:
Ha az épületében lévő faanyag átvizsgálása során károsodásra utaló jeleket észlel (pl. lyukak a faanyagon, furatliszt hullik a faanyagból, „szú percegés” hallható csendes időszakban a faanyag felől), mielőbb cselekedni kell, mert a látható jelek nem mutatják meg valós probléma mértékét (lásd: 4. pont), így feltételezhető, hogy a probléma súlyosabb, mint azt a külső jelek mutatják.
Ezért javasoljuk, hogy ilyen esetben mielőbb keressen szakembert a „Szakemberek” menüpont Kivitelezők jegyzékében, akik a felület megfelelő előkészítése (sérült részek eltávolítása, portalanítás, stb.) után elvégzi a XILIX gél Fongi+ termékkel történő megszüntető kezelést, szórást. A gél annak felvitele után mélyen beszívódik a faanyagba, ezért olyan mélységbe jut be a rovarölőszer (Permetrin) és gombaölő szer (propikonazol), ahol a károkozók vannak.
A rovarölő szerrel átitatott faanyagból táplálkozó lárvák 24 órán belül elpusztulnak, sőt a faanyagban és annak felületén fixálódó hatóanyagok a később kikelő lárvák, illetve a környezetből később érkező rovarok petéi, gombaspórák ellen is védelmet nyújtanak.
Fontos! A XILIX gélt csak egy rétegben kell felvinni a felületre, így a szakemberek – a felület előkészítése után – gyorsan végeznek a kezeléssel, nincs a rétegek között várakozási idő, így Ön rövid időn belül újra birtokba veheti a területet. Ezen felül a termék – gél állagának köszönhetően – nem csöpög, nem folyik, így minimális felülettakarási munkálatot igényel és kevés anyagveszteséggel kell számolni.
Amennyiben segítségre van szüksége a károsító beazonosításában vagy a kár felmérésében, úgy kérheti faanyagvédelmi szakértő véleményét, ebben segítségére lesz Önnek a „Szakemberek” menüpontban található „Faanyagvédelmi szakértők” jegyzék. Kötelező faanyagvédelmi szakértőt választani és faanyagvédelmi szakvéleménnyel rendelkezni műemlék felújítása esetén, így adatbázisunkból ilyen esetben is könnyen talál szakembert (pl. a Pannon-Protect Kft. szakértőit).
Felhívjuk figyelmét, hogy a faanyagvédő szeres kezelésen kívül számos hatékony megoldás is létezik a faanyagban lévő károkozók elpusztítására (mikrohullámos kezelés, gázosítás, stb.) ezeknél azonban számolni kell azzal, hogy csak a kezeléskor a faanyagban lévő károkozókat pusztítja el, a később érkező rovarok, gombaspórák ellen nem nyújt hosszú ideig tartó védelmet, tehát a probléma újbóli megjelenésével számolni lehet.
A megfelelő mennyiségben felvitt XILIX GÉL FONGI+ faanyagvédőszer hosszútávú védelmet nyújt a beépített faanyagok számára, melyre – a hazai piacon egyedülálló módon – a gyártó írásos garanciát vállal. Amennyiben a XILIX gélt az előírásoknak megfelelően juttatta ki az erre kiképzett kivitelező, úgy Ön kérheti a kezelésről a francia gyártó által hitelesített, 10 évre szóló garancia levelet.
Tipp! Ne feledje, hogy tetőszerkezetének, nyílászáróinak, padlózatának időben elvégzett megelőző vagy megszüntető kezelése mindig olcsóbb és kevesebb felfordulással járó megoldás, mint azok cseréje!
Mindez persze csak akkor igaz, ha a kezelést olyan termékkel végzik, amely megfelelő hatóanyagot tartalmaz és olyan mélyen képes beszívódni a faanyagba, hogy a károkozót elérje, Önnek tehát jogában áll informálódnia és döntést hoznia, hogy milyen termékkel végezzenek „szú elleni kezelést” az épületében, hogy a kezelés és a termék díja ne legyen kidobott pénz.
A faanyag az egyik legszebb, legegészségesebb és legfenntarthatóbb építési anyag, vigyázzunk rá!
Ehhez mi a megfelelő terméket tudjuk biztosítani, a többi döntés az Ön kezében van!